Szia! Sajnos az állatbetegségek terén nem vagyok járatos, ehhez sokkal jobban értenek az állatorvosok. Annyit tudok én is, mint a nagy átlag: a sárgulás valóban legtöbbször májbetegség jele. Mindenképpen utána kellene járni szakember segítségével.

Szia!
A kutyád a "legrosszabb" korban van, most kamasz...Ez nem mindenre mentség, de az egyik magyarázat lehet. A másik ok lehet a mozgatás hiánya. Nehéz elképzelni, hogy egy napi szinten(!) lemozgatott kutya éjjel - alvás helyett - kigyomlálja a kiskertet. Ez legtöbbször az unalom és lekötetlen energiák jele.
A boxer ráadásul robbanékony, energikus fajta, amire - pláne ebben a korban - különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ennek a fajtának napi szintű, alapos és intenzív mozgásra van szüksége, mely nem rövid pórázon történő sétát, hanem labdázást, kutyákkal történő önfeledt rohangászást jelent. Emellett heti 2-3 alkalommal érdemes volna bicikli mellett futtatni 3-4 km-t.
Emellett érdemes még heti 1-2 alkalommal nyers marhacsontot adni neki, ami nemcsak kiváló fogtisztító és állkapocs átmozgató, de jó esetben 2-3 órára leköti a kutyát.

Változott valami a lakásban (új bútor be, vagy régi kikerült), esetleg áthelyeztétek a fekhelyét, stb... Lehet, hogy tüzel, vagy tüzelni fog? Ennyi infó híján sajnos marad a találgatás...

Sajnos vannak olyan lelki traumák, melyeket nagyon nehezen hever ki egy kutya. Nagyobb a gond, ha olyan idegrendszeri problémája van, mely vele született. A lényeg, hogy nem neked kell megoldanod a problémáját, hanem segítened kell neki, hogy ő oldja meg.
Ha túlzottan tart tőled, segíts neki azzal, hogy kerülöd azokat a mozdulatokat, gesztusokat, melyektől megijed. Pl. ne menj direkt egyenesen hozzá, hanem kisebb körívet leírva, ne nézz direkt a szemébe, inkább féloldalasan pillants rá, guggolj le a közelében és várd, amíg ő meg oda hozzád (ekkor persze nem árt, ha finom jutifalatot is adsz neki), kerüld a közelében a hirtelen mozdulatokat, hangos beszédet, kiabálást, a fölé hajlást, stb...
A labdázást egyelőre ne erőltesd! Az majd ráér akkor, ha sikerül mélyítened a bizalmát irányodba. Enélkül úgysem lesz játék a labdázás, csak neked nyűg, a kutyának meg rossz emlékeket ébresztő rettegés...

A felugrálás általában öröm kifejeződésével járó viselkedés ekkora korú kutyánál. A lábralépést nem ajánlom, barbár és kifejezetten veszélyes művelet.
Mindenképp célszerű volna ugrálás alatt teljességgel negligálni a kutyát. Levegőnek kell nézni, mintha ott sem lenne. Sok kutya a figyelem kiharcolása miatt teszi mindezt és megszokta, hogy előbb utóbb célt ér ezzel a viselkedéssel. Ha viszont levegőnek nézed, akkor megunja, vagy elbizonytalanodik és csodálkozva abbahagyja a dolgot. Ekkor kell megdicsérni. Az is "dicséret", vagy jutalom, ha foglalkozol vele, figyelmet kap tőled A lényeg, hogy sosem szabad akkor foglalkozni vele, mikor ugrabugrál, csak, amikor megnyugodott és befejezte. Ezt természetesen rád értem, egy 3 éves gyerektől még nem várható el, hogy így reagálja le a kutyát.
A gyerek közelében - különösen rá - történő ugrálást szigorú "nem!"-el kell megakadályozni, szükség esetén nyak-martájékon határozottan megtaszítva a kutyát. Ezt minden kísérletére és addig kell folytatni, amíg a kutya már a "Nem!"-re is reagál, illetve ha már azt sem kell használni. A kutya 10-12 hónap múlva majdnem kifejlett lesz, míg a gyerek éppen csak elkezd addigra járni.Mindenképp határozottan jelezned kell számára, hogy a gyerek tabu, ha nem akarod, hogy a kicsi rossz élményeket szerezzen a kutyával kapcsolatban, ne adj isten megsérüljön miatta.