Készítette: CsodakPalotaja 2010. augusztus 27. 12:39:17 - 13879 megtekintés
Egy a mindennapokból jól ismert és már a görögök által is használt egyszerű géppel akár saját magunkat is felemelhetjük könnyedén.
Mi az a Münchausen emelő?
Ha minél több csigát rakunk egymás után, annál kisebb erővel lehet nagy terhet felemelni, így akár saját magunkat is fel tudjuk emelni egy szerkezet segítségével.
A felfüggesztett hinta 3 FÜGGŐ csigából álló rendszerre van felerősítve (ha megfigyeled), mely a mennyezeten elhelyezett rögzítési pont és egy álló csiga közötti kötépályán függ. A stabil rögzítési pont rögzíti a kötelet.
A hármas FÜGGŐCSIGA rendszer feladata, hogy lecsökkentse a hinta és saját tömegünk felemeléséhez szükséges erőt. A FÜGGŐCSIGA egy sajátos fizikai tuladonsággal rendelkezik: egykarú emelőként viselkedik melynél az erőkar kétszer olyan hosszú, mint a teherkar. (A függő csiga esetében a teherkar a csiga sugara (r), az erőkar a csiga átmérője (d), 2xr=d, )
Az emelőre vonatkozó fizikai törvény szerint a terhet akkor tudjuk felemelni ha teher fefüggesztési pontjának a forgástengelytől mért távolsága (l) és a teher súlyának (S) szorzatánál (teherkar forgatónyomaték-ánál) nagyobb az emelő erő (F) és a forgástengyeltől mért távolságának (I') szorzata (erőkar forgatónyomaték).
A függőcsiga esetén az erőkar kétszer olyan hosszú mint a teherkar, más szóval egy függőcsigára helyezett 100 kg-os súly felemeléséhez 50 kg húzóerőt kell kifejtenünk.
Ha ügyesen rakjuk össze a szerkezetet, több függő csigát illesztünk be, úgy minden egyes csigával meg tudjuk felezni az emeléshez szükséges erőt. Az első csigánál 1/2, a másodiknál 1/4, a harmadiknál már 1/8-adnyi erő elegendő a teher megemeléséhez. Más szóval egy 100 kg-os súly felemeléséhez elegendő 12,5 kg húzóerőt kifejteni.
A korábban a magyarázat elején szereplő álló csiga ahhoz kell, hogy a kötelet rajta átvetve lefelé húzva felfelé haldjunk. Az álló csiga két karú emelőként viselkedik, arra képes, hogy az erőkifejtés irányát megváltoztassa, tehát a rajta átvetett kötél lefelé húzásával a csiga másik oldalán egy ellentétes irányú, felfelé húzó erő ébred.
Münchausen emelőjének MAGYARÁZATA:
A felfüggesztett hinta 3 FÜGGŐ csigából álló rendszerre van felerősítve (ha megfigyeled), mely a mennyezeten elhelyezett rögzítési pont és egy álló csiga közötti kötépályán függ. A stabil rögzítési pont rögzíti a kötelet.
A hármas FÜGGŐCSIGA rendszer feladata, hogy lecsökkentse a hinta és saját tömegünk felemeléséhez szükséges erőt. A FÜGGŐCSIGA egy sajátos fizikai tuladonsággal rendelkezik: egykarú emelőként viselkedik melynél az erőkar kétszer olyan hosszú, mint a teherkar. (A függő csiga esetében a teherkar a csiga sugara (r), az erőkar a csiga átmérője (d), 2xr=d, )
Az emelőre vonatkozó fizikai törvény szerint a terhet akkor tudjuk felemelni ha teher fefüggesztési pontjának a forgástengelytől mért távolsága (l) és a teher súlyának (S) szorzatánál (teherkar forgatónyomaték-ánál) nagyobb az emelő erő (F) és a forgástengyeltől mért távolságának (I') szorzata (erőkar forgatónyomaték).
TEHERKAR FORGATÓNYOMATÉK < ERŐKAR FORGATÓNYOMATÉK
S×I < F×I'
A függőcsiga esetén az erőkar kétszer olyan hosszú mint a teherkar, más szóval egy függőcsigára helyezett 100 kg-os súly felemeléséhez 50 kg húzóerőt kell kifejtenünk.
Ha ügyesen rakjuk össze a szerkezetet, több függő csigát illesztünk be, úgy minden egyes csigával meg tudjuk felezni az emeléshez szükséges erőt. Az első csigánál 1/2, a másodiknál 1/4, a harmadiknál már 1/8-adnyi erő elegendő a teher megemeléséhez. Más szóval egy 100 kg-os súly felemeléséhez elegendő 12,5 kg húzóerőt kifejteni.
A korábban a magyarázat elején szereplő álló csiga ahhoz kell, hogy a kötelet rajta átvetve lefelé húzva felfelé haldjunk. Az álló csiga két karú emelőként viselkedik, arra képes, hogy az erőkifejtés irányát megváltoztassa, tehát a rajta átvetett kötél lefelé húzásával a csiga másik oldalán egy ellentétes irányú, felfelé húzó erő ébred.
Hát úgy dióhéjban ennyi.